biankamunkas Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor jön valamilyen sugallat, amire hallgatva nagyszerű, értékes dolgok születhetnek! Legyen ez egy projekt, a konyhában egy új trükk, valamit másként csinálni, mint eddig… Ide tartozik az is, amikor egy megmagyarázhatatlan belső indíttatástól vezérelve nem a megszokott úton megyünk, megállunk ott, ahol egyébként nem tennénk, elmegyünk valahova, ahova amúgy nem mennénk, stb.
Lehet ő hang, érzés, gondolatszerű kép, hirtelen bevillanó ötlet, isteni eszencia Sokszor az elme számára felfoghatatlan késztetés, amiről gyorsan lebeszéljük magunkat, mondván ez hülyeség, semmi értelme, mit szólnak mások…
Ez az intuíciónk, ami tudja, hogy kihez forduljunk, mi esik jól nekünk, mibe fektessünk. Mert ő ténylegesen tudja mi az, amire szükségünk van. Akkor is, ha éppen akkor és ott, nem tudjuk meghatározni, hogy mi miért történt és akkor is, amikor látszólag negatív dolog történik. Tapasztalásaim szerint, hosszútávon mindig hatalmas lehetőségek, ajándékok rejlenek abban, amikor hallgatunk erre a hangra.
Csakhogy nem tudja a mai kor embere, hogy hol ez a hang, nem tudja megfogni, nem tudja megmagyarázni, nem érti. Tudni akarja, érezni, keresni, hogy újra meg újra átélhesse a tapasztalásokat általa. Pedig ez nem így működik. Minél többet hallgatunk rá, annál többször megérezzük. Minél kevésbé szorítjuk és vágyjuk, annál többször jön újra meg újra a legváratlanabb pillanatokban.
A titka csupán csak annyi, hogy mindig minden körülmények között cselekedjünk megérzéseink szerint. Ne akarjunk mindent megmagyarázni, megérteni. Legtöbbször a legértelmetlenebbnek tűnő dolgok, események szülik a legfelejthetetlenebb, legőszintébb történeseket!
Ölelés:
Bianka
